ELMAGYARÁZOM!
A zsidó-keresztény kultúrában, vagyis a sémi-judeo-monoteizmus erkölcsi társadalmi normarendszerében semmi keresnivalójuk nincs azoknak, akik szexuális devianciájukat társadalmi normák szintjére akarják emelni! Lásd: Mózes harmadik könyve (3Mózes) (Leviták 18,22 ), azaz a; (22) Ne hálj férfival, úgy, ahogy asszonnyal szokás hálni, ez gyalázatos dolog. héberül: „VE'ET ZÁCHÁR LO TISKAV MI'SKVÉI ISÁ – TOÉVÁ HU.”BÜNTETÉS: Mózes III. könyve 20. fejezet; Vallási és erkölcsi vétkek tiltása (fejezet); 13. vers
"És ha valaki férfival hál úgy, amint asszonnyal hálnak: utálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak, vérök rajtok !"
Valamint KERESZTÉNYI rész: Pál levele a rómaiakhoz 1:26- 28-ig AZAZ: "Mivel az emberek ezt tették, Isten is átadta őket a saját szégyenletes kívánságaiknak. Az asszonyok felcserélték a férfiakkal való természetes szexuális kapcsolatot más nőkkel való természetellenes szexuális kapcsolatra. -- Róma 1:27 Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésüknek méltó jutalmát elvevén önmagokban.
T E H Á T:
Az ilyen emberek zsidóknak és keresztényeknek is hitványak. Különösen akkor, ha egyéni devianciájukat, fogyatkozásaikat a társadalmi erkölcsi normák szintjére kívánják emelni! A társadalmi erkölcsi normáktól, eltérő népességhányad nem lehet soha egyenlő a társadalmi normákat képviselő többséggel, hanem MÁS! Az ilyen népességhányadnak a társadalmi normától való eltérését, vagyis másságának jellegét, adott esetben terhét, sajátjaként, saját egyéni sorstörténetének velejárójaként kell kezelnie és viselnie. A többség által képviselt társadalmi, erkölcsi normákat a többségi társadalom soha nem fogja a „mássághoz” a
tradicionális társadalmi és erkölcsi normáktól eltérő formákhoz idomítani csak azért, hogy a „másságot” megjelenítő, az erkölcsi és viselkedési normáktól eltérő népességhányad a többséggel egyenlőnek érezze magát. Ilyen soha nem volt és ilyen soha nem is lesz! Aki egy ilyen társadalom után vágyódik, azaz Émile Durkheim által felvázolt „anómia világában” akar élni. Akik ezt kívánják, azok lelki bajait, viselkedési zavarát kezelni kell. Nem pedig szolidáris alapon hozzájuk azonosulni. Ideje, hogy a buzeránsok, szodomiták és egyéb szexuálisan aberráns csoportok visszavonuljanak saját magánszférájuk diszkrét homályába és fogyatkozásukat ne reklámozzák!
